Mostani szószunk tipikus példája az egy kép többet mond ezer szónál tételnek: mire eljutott az agyamig, hogy nem ártana egy fotót is lőni a termékről, már nagyítóval kellett keresgélni némi anyagot az üveg alján.

Bontás után egyértelmű volt, hogy én leszek a Fő-Nix bírája, mert a rendkívül intenzív, füstös, szinte már BBQ-s beütésű illat rögtön levett a lábamról, és hozzám is áll közelebb. Akárcsak pl. a boroknál, ez esetben is az volt azonban a fő kérdés, hogy az íz is hozza-e az első körben igen magasra tett lécet. Nem is zsákbamacskázom tovább: teljes mértékben sikerült.

A chili összeállítás (csoki és Zavory habanero, Devil's Tongue Red) miatt nem aggódtam, nyílt titok, hogy a habanero alapú szószok állnak a legközelebb a szívemhez, annál pozitívabb csalódás volt viszont, hogy az illatban domináló füstösség ízben már sokkal szolidabb, így tisztán élvezhető a chilik aromája is. A csípősség hibátlan, de érdemes odafigyelni, komolyabb adag ételben kissé elveszhet a tüzessége, amit ha még több szósszal kompenzálunk, a gyomrunk bánhatja - bár szerény véleményem szerint még így is bőven megéri. Végül egy kis kritika és korrekció: a Fő-Nix hivatalosan paprika krém, amit a darabossága (főleg a paprikahéjacskáknak köszönhetően), és az adagolás megkönnyítése végett én kissé felhígítottam. Remélem egy termelő sem veszi zokon, néha élünk ezzel a trükkel, ami viszont az élvezeti értékből semmit nem von le. Ezt az apróságot leszámítva tényleg nem tudok mibe belekötni, füstös ízek rajongói nyugodtan indíthatnak két üveggel!